Az államkötvényekre mint stratégiára vonatkozó opciók, Az államkötvényekre, mint stratégiára vonatkozó opciók

Magyar Állampapír

A stabilitási kötvények indokai és előfeltételei[1] 1. Háttér E zöld könyv célja, hogy a stabilitási kötvények koncepciójával kapcsolatban széles körű nyilvános vitát kezdeményezzen valamennyi érintettel és érdekelt féllel, vagyis a tagállamokkal, a pénzügyi piacok szereplőivel, a pénzügyi piacok ágazati szervezeteivel, tudományos szakemberekkel az Unión belül és azon kívül, valamint a szélesebb nyilvánossággal, amely alapján az Európai Bizottság meghatározhatja a koncepcióval kapcsolatos előrelépés megfelelő módját.

A dokumentum értékeli az államkötvények euróövezeti tagállamok körében történő közös kibocsátásának a továbbiakban: közös kibocsátás megvalósíthatóságát és a szükséges feltételeket[2]. Az euróövezetben a tagállamok jelenleg decentralizáltan, eltérő kibocsátási eljárásokat alkalmazva bocsátanak ki állampapírokat.

A közösen kibocsátott stabilitási kötvények bevezetésével a tagállamok együttesen bocsátanának ki állampapírokat, és osztoznának a kibocsátással összefüggő bevételeken és adósságszolgálati költségeken.

az államkötvényekre mint stratégiára vonatkozó opciók vásárolni kereskedési hunda porter hűtőszekrénytől tonerig

Ez jelentős változást hozna az euróövezeti államkötvénypiac szerkezetében, amely az euróövezet pénzügyi piacának legnagyobb szegmense az euróövezeti államkötvénypiacokat az 1. A közös kibocsátás koncepciója a tagállamok között először az es évek végén vetődött fel, amikor a Bizottság részére az euróval összefüggő tőkepiaci fejleményekkel kapcsolatban tanácsot adó Giovannini-csoport jelentést tett közzé, amelyben az euróövezeti állampapírok összehangolt kibocsátásának lehetőségeit mutatta be[3].

A vitairat megerősítette, hogy az euróövezeti államkötvénypiacok csaknem tíz évvel az euró bevezetése után is széttagoltak, továbbá ismertette a közös kibocsátás mellett és ellen szóló érveket. Az euróövezeti államadósság-válság súlyosbodása szélesebb körű vitát váltott ki a közös kibocsátás megvalósíthatóságáról[5].

Az államkötvényekre, mint stratégiára vonatkozó opciók Tartalom A kincstárjegyben az állam az adós az államkötvényekre kötelezi magát, hogy kamatozó kincstárjegy esetén a megjelölt pénzösszeget és annak kamatát, nem kamatozó kincstárjegy esetén a megjelölt pénzösszeget a kincstárjegy mindenkori tulajdonosának, illetve jogosultjának a hitelezőnek a megjelölt időben és módon megfizeti. A stabilitási kötvények indokai és előfeltételei[1] 1.

Igen sok politikai személyiség, piaci elemző és tudományos szakember szerint a közös kibocsátás olyan hatékony eszköz lehet, amellyel a likviditási nehézségek több euróövezeti tagállamban kezelhetők. Ennek alapján az Európai Parlament felkérte a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a közös kibocsátás megvalósíthatóságát az euróövezeti gazdasági kormányzásra vonatkozó jogalkotási csomag elfogadásának összefüggésében, hangsúlyozva azt, hogy a stabilitási kötvények közös kibocsátásához további lépést kell tenni a közös gazdaság- és költségvetési politika felé[6].

Az eddigiek során a közös kibocsátást hosszabb távú lehetőségként kezelték, az utóbbi időben folytatott vita középpontjában azonban az olyan rövid távú előnyök állnak, amelyekkel enyhíthetők az állampapírpiac feszültségei. Ebben az összefüggésben a stabilitási kötvények bevezetésére nem a gazdasági és költségvetési konvergenciát célzó folyamat végén, hanem a további konvergenciával, valamint az ahhoz szükséges keret létrehozásával és végrehajtásával párhuzamosan, azt elősegítve kerülne sor.

E párhuzamos megközelítéshez azonnali és határozott előrelépésre van szükség az euróövezet gazdasági, pénzügyi és politikai integrációjának folyamatában. A stabilitási kötvény eltérne a meglévő közös kibocsátású eszközöktől.

A stabilitási kötvény olyan eszköz lenne, amelynek feladata az euróövezeti államháztartások napi finanszírozása közös kibocsátás útján. E tekintetben meg kell különböztetni az Európai Unióban és az euróövezetben alkalmazott egyéb közös kibocsátású kötvényektől, pl. Ennek megfelelően a stabilitási kötvények kibocsátása nagyobb léptékű és folyamatosabb jellegű lenne, mint a tagállami vagy közös kibocsátás jelenlegi formái esetében.

Az államkötvényekre, mint stratégiára vonatkozó opciók - Kapcsolódó anyagok

A stabilitási kötvények kibocsátása összpontosítható egyetlen ügynökségben, vagy történhet decentralizáltan tagállami szinten, a tagállamok szoros együttműködésével. A stabilitási kötvényekhez kapcsolódó bevételek és adósságszolgálati költségek a kibocsátásnak az egyes tagállamokra eső részével arányosan oszlanának meg.

A stabilitási kötvények kibocsátásának választott megközelítésétől függően a tagállamok egyetemleges felelősséget vállalhatnak a kibocsátással összefüggő adósságszolgálati költségekért vagy azok egy részéért, és ennek megfelelően közösen viselhetik a hitelkockázatot. A stabilitási kötvények számos vonzata messze túlmutat a technikai szempontokon, és a tagállami szuverenitással, valamint a gazdasági és politikai integrációval kapcsolatos kérdéseket érint.

Ilyen kérdés a megerősített gazdaságpolitikai koordináció és kormányzás, a nagyobb fokú gazdasági az államkötvényekre mint stratégiára vonatkozó opciók, valamint egyes lehetőségek esetében a Szerződés szükséges módosítása.

Például egy 10 éves T-Note határidős szerződés íróját fedezetnek nevezik, ha az eladó vagy pénzforgalmi T-bankjegyeket birtokol, vagy hosszú ideig tart a 10 éves T-Note határidős ügyletekben. Az eladó kockázata a fedezett felhívás eladásában korlátozott, mivel a vevővel szemben fennálló kötelezettség teljesíthető vagy a határidős pozíció tulajdonjogával, vagy az alapul szolgáló határidős szerződéshez kötött készpénzbiztosítékkal. Azokban az esetekben, amikor az eladónak egyikük sem rendelkezik a kötelezettség teljesítésére, fedezetlen vagy meztelen pozíciónak hívják. Ez kockázatosabb, mint egy fedezett hívás.

Minél nagyobb mértékű a tagállamok közös hitelkockázat-viselése, annál kisebb lenne a piaci volatilitás, de az egyes tagállamokat kötő piaci fegyelem is. A költségvetési stabilitás így szükségszerűen erősebben függene a politikai folyamatok útján elérhető fegyelemtől. Ugyanígy a stabilitási kötvények sikerének egyes előfeltételei, például a nagyfokú politikai stabilitás és kiszámíthatóság vagy a monetáris hatóságok nyújtotta támogatás köre, messze túlmutatnak a technikai szempontokon.

Típusától függetlenül minden stabilitási kötvény szükséges és lényeges velejárója a számottevően megerősített költségvetési felügyelet és szakpolitikai koordináció, amelynek célja az erkölcsi kockázat elkerülése és a fenntartható államháztartás biztosítása, valamint a versenyképesség támogatása és a káros makrogazdasági egyensúlytalanságok csökkentése.

Ez szükségszerűen kihat az adószuverenitásra is, ami érdemi vitát igényel az euróövezeti tagállamok részéről. Mivel az ilyen kérdések alapos mérlegelést tesznek szükségessé, a Bizottság e könyv elfogadásával kezdeményezte a stabilitási kötvények bevezetésének megvalósíthatóságával és előfeltételeivel kapcsolatos politikai vita és nyilvános konzultáció szükséges folyamatát. Indokolás A közös kibocsátással kapcsolatos vita számottevő fejlődésen ment keresztül az euró bevezetése óta.

Kezdetben a közös kibocsátás indokolása főként arra irányult, hogy milyen előnyök származnak abból a fokozott piaci hatékonyságból, amely az euróövezeti államkötvénypiacon és az euróövezet az államkötvényekre mint stratégiára vonatkozó opciók pénzügyi rendszerében a nagyobb likviditásból ered.

Az utóbbi időben a jelenlegi államadósság-válsággal összefüggésben a vita a stabilitási szempontok irányába mozdult el. Ennek alapján a közös kibocsátás fő előnyei az alábbiakban állapíthatók meg: 1. A jelenlegi válság kezelése és a későbbi államadósság-válságok megelőzése A stabilitási kötvények lehetősége enyhítheti a jelenlegi államadósság-válságot, mivel a nagy hozamú tagállamok számára előnyöket jelenthet az alacsony hozamú tagállamok jobb hitelképessége.

Bár a stabilitási kötvények bevezetése eltarthat egy darabig lásd a 2.

az államkötvényekre mint stratégiára vonatkozó opciók opciós kereskedési árfolyam

Az ilyen hatás azonban csak akkor lehet tartós, ha a közös kötvények ütemtervét az erősebb gazdasági kormányzás iránti egyidejű vállalások egészítik ki, amelyek garantálják az államháztartás fenntarthatóságát biztosító költségvetési kiigazítások és strukturális módosítások végrehajtását.

A pénzügyi stabilitás erősítése az euróövezetben A stabilitási kötvények ellenállóbbá tennék az euróövezet pénzügyi rendszerét a jövőbeni sokkokkal szemben, ennélfogva erősítenék a pénzügyi stabilitást.

Ennek megfelelően a stabilitási kötvényekkel mérsékelhető lenne a piaci volatilitás, és kevésbé vagy egyáltalán nem lenne szükség a piaci finanszírozásból átmenetileg kiszorult tagállamokra irányuló, költséges segítségnyújtási és mentőintézkedésekre.

az államkötvényekre mint stratégiára vonatkozó opciók pénzt keresni egy héten belül

A kötvények pozitív hatásai a költségvetési fegyelemmel szemben ható tényezők kezelésétől függnek. Ezzel a szemponttal az 1.

  • Magyar Állampapír
  • Teljesítmény trendvonal képlete
  • Pénzt keresni az interneten a képeken
  • EUR-Lex - DC - HU
  • Az opciókkal kereskednek
  • Ты слышал, при каких обстоятельствах я повстречал этого робота,-- начал Олвин.
  • Az internetes keresetek hol kezdődnek

Az euróövezet bankrendszere számára előnyöket jelentene a stabilitási kötvények elérhetősége. A bankok jellemzően nagy mennyiségű államkötvényt birtokolnak alacsony kockázatú, kis volatilitású és likvid befektetésként. Az államkötvények egyúttal likviditási tartalék szerepét is betöltik, mivel viszonylag stabil árfolyamon értékesíthetők, vagy refinanszírozási műveletek során biztosítékként felhasználhatók.

Egyértelmű azonban a bankok hazai kibocsátóval szembeni elfogultsága államadósság-állományuk tekintetében, aminek következtében az államkötvényekre mint stratégiára vonatkozó opciók mértékben összekapcsolódik a bankok és a hazai államháztartás mérlege.

Az állam költségvetési helyzetének számottevő romlásával elkerülhetetlenül veszélybe kerül a hazai bankrendszer rendelkezésére álló fedezet minősége, amely a bankokat refinanszírozási kockázatnak teszi ki mind a bankközi piacon, mind az eurórendszer kereteihez való hozzáférés szempontjából.

A stabilitási kötvények az euróövezet valamennyi bankja számára erősebb fedezetet biztosítanának, mérsékelve sebezhetőségüket az egyes tagállamok romló hitelminősítésével szemben. Hasonlóképpen előnyt jelentene a stabilitási kötvény formájában megjelenő megbízhatóbb és homogénebb eszköz az egyéb intézményi befektetők pl. A monetáris politika transzmissziójának elősegítése A stabilitási kötvények elősegítenék a monetáris politika transzmisszióját az euróövezetben.

Az államadósság-válság gyengítette a monetáris politika transzmissziós csatornáit, mivel az államkötvények hozama a fokozottan volatilis piacokon jelentős eltéréseket mutat. Egyes szélsőséges esetekben a piacok működése sérült, és az EKB az értékpapír-piaci program keretében beavatkozott. A stabilitási kötvényekkel a biztonságos és likvid eszközök nagyobb állománya jönne létre. Ez segítene annak biztosításában, hogy az EKB által szabott monetáris feltételek az államkötvénypiac közvetítésével zavartalanul és következetesen érvényesüljenek a vállalkozások és háztartások hitelköltségeiben, és végül az összkeresletben.

A piaci hatékonyság javítása A stabilitási kötvények elősegítenék a hatékonyságot az euróövezet államkötvénypiacán és szélesebb pénzügyi rendszerében. A stabilitási kötvények kibocsátása lehetővé tenné egy nagy és fokozottan likvid piac létrejöttét, amelyet egységes irányadó hozam jellemez, szemben a jelenlegi helyzettel, ahol számos, országonként változó irányadó hozam létezik. A stabilitási kötvények piacának likviditása és magas hitelminősége alacsony irányadó hozamokat eredményezne, amely ennek megfelelően alacsony hitelkockázatot és likviditási prémiumot tükrözne lásd az 1.

A likvid euróövezeti irányadó hozam megléte elősegítené számos euróban denominált származékos piac működését is. A stabilitási kötvények bevezetése tovább erősítheti az európai értékpapír-elszámolás integrációját, az EKB páneurópai közös elszámolási platformja, a Target2 Securities T2S tervezett bevezetésével, valamint esetleges további uniós szabályozási intézkedésekkel párhuzamosan.

Így a stabilitási kötvények bevezetése az euróövezetben mind a közszféra, mind a magánszféra esetében alacsonyabb költségeket eredményezhet, megalapozva ezzel a gazdaság hosszabb távú növekedési potenciálját. Ez a keretes szövegrész megkísérli számszerűsíteni az alacsonyabb likviditási prémium révén elérhető költségmegtakarítás mértékét. Ellentmondásosabbnak bizonyult a stabilitási kötvények várt hozamának másik eleme, a valószínű hitelkockázati prémium.

A stabilitási kötvény esetében a likviditási és hitelkockázati prémium egyaránt jelentős mértékben függ a kötvény kialakításától és garanciális struktúrájától. Több empirikus elemzés hasonlította össze a feltételezett közös kibocsátású kötvények hozamát a meglévő kötvények átlagos hozamával. Az elemzések feltételezik, hogy a közös kibocsátás esetében a likviditási prémium nem csökkenne, a hitelkockázat pedig nem nőne a tagállamok átlagos minősítését meghaladó mértékben.

Carstensen becslése szerint a közös kötvények a tagállami kamatlábak egyszerű súlyozott átlagával számított hozama 2 százalékponttal haladná meg a 10 éves német államkötvény hozamát. Egy másik becslés szerint Assmann, Boysen-Hogrefe, a német államkötvényekhez képest a hozamkülönbözet 0,5—0,6 százalékpont lehet.

Ez azzal indokolható, hogy a költségvetési változók fontos tényezők az államkötvények hitelkamat-mutatójának meghatározásában. Költségvetési szempontból az euróövezeti összesítés a franciaországihoz hasonló, így a közös kötvények hozama nagyjából a francia kötvényeknek felelne meg.

Morgan elemzése hasonló megközelítéssel hasonló, 0,5—0,6 százalékpontos eredményre jutott. Favero és Missale azt állítja, hogy a valutafelárral kiigazított amerikai hozamok a közös kötvények szempontjából jó referenciaértékek, mert a közös kötvény célja, hogy az euróövezeti kötvénypiacokat hitelkockázat és likviditás szempontjából hasonlóvá tegye az USA piacához.

A szerzők megállapítják, hogy a pénzügyi válságot megelőző években a német államkötvények hozamelmaradása az amerikai államkötvényekhez képest mintegy 40 bázispont volt, amely az amerikai kötvényekkel azonos feltételek mellett kibocsátott közös kötvényekből származó likviditási többletnek felel meg.

Annak érdekében, hogy megbecsülje a likviditási prémiumban elérhető előnyöket, a Bizottság elvégezte az euróövezetben után végrehajtott államkötvény-kibocsátások statisztikai elemzését.

A kibocsátás össznévértéke amely a legszélesebb körben rendelkezésre álló mérőszám, bár a likviditási prémiumokban elérhető előnyöket alulbecsülheti a kötvénykibocsátás likviditásának közelítő értéke, a regressziós együttható pedig a nagyobb mennyiségű kötvénykibocsátással elérhető előnyöket határozza meg.

A második modellben szabályozható az egyes kibocsátások minősítése is. A likviditási prémiumban elérhető előny kiszámításához a modellezett becslés együtthatóival szimuláltuk az olyan kötvények hozamának lehetséges csökkenését, amelyeket az átlagos euróövezeti össznévérték helyett az átlagos amerikai össznévértékben bocsátottak ki.

Így az amerikai kibocsátás össznévértéke az a függő változó, amellyel a stabilitási kötvények piacának lehetséges likviditása mérhető.

Az első számítási sorban a likviditási előnyt az óta számított historikus portfólióhozam átlagából vezettük le. Összehasonlításképpen ugyanazokat a számításokat a nyarán érvényes piaci feltételeket feltételezve végeztük el. A táblázat második sora szerint a nagyobb kibocsátási mennyiségből adódó hozamelőny az euróövezetre vonatkozóan 10—20 bázispont az elért hitelminősítéstől függően, függetlenül attól, hogy a számítás a historikus vagy a legutóbbi piaci feltételeket vette alapul.

Németország esetében ugyanez az előny az államkötvényekre mint stratégiára vonatkozó opciók bázispont körül alakulna. A szimuláció bizonyítja, hogy a likviditási prémiumban várható előny meglehetősen korlátozott, és csökken azoknak a tagállamoknak az esetében, amelyek jelenleg az államkötvényekre mint stratégiára vonatkozó opciók élvezik a legmagasabb minősítés előnyeit.

A jelenleg magas hozamú tagállamoknak egyértelműen előnyére válna mind a hitelkockázat közös viselése, mind a közös kötvények nagyobb likviditása, azonban a jelenleg alacsony hozamú tagállamok magasabb hozamokkal szembesülhetnek akkor, ha a jelenleg magas hozamú kibocsátók hitelkockázata tekintetében nem történik javulás.

Elvben kompenzáció útján lehetséges a likviditási prémiummal összefüggő előnyök újraelosztása, de jobb kormányzás nélkül az euróövezeti adósság általános hitelminősége romolhat a gyengébb piaci fegyelem eredményeképpen, amennyiben a jelenleg alacsony hozamú tagállamoknak magasabb finanszírozási az államkötvényekre mint stratégiára vonatkozó opciók kell viselniük.

Az euró szerepének erősítése a globális pénzügyi rendszerben A stabilitási kötvények elősegítenék az euróban történő portfólió-befektetést, valamint egy kiegyensúlyozottabb globális pénzügyi rendszer létrejöttét. Az amerikai államkötvénypiac és a teljes euróövezet államkötvénypiaca hasonló méretű, de az euróban denominált kibocsátás széttagoltsága miatt az amerikai államkötvények sokkal nagyobb mennyiségben érhetők el, mint az euróövezet bármely tagállami kibocsátójának papírjai. A rendelkezésre álló adatok szerint az amerikai államkötvények azonnali piacának kereskedési forgalma szintén többszöröse a megfelelő euróövezeti piac forgalmának, ahol a pénz a származtatott termékek szegmensébe áramlott át.

A nagy likviditás azon tényezők egyike, amelyek miatt az amerikai államkötvények kiemelt és megkülönböztetett szerephez jutottak a globális pénzügyi rendszerben az USA dollár mint egyetlen nemzetközi tartalékvaluta fedezete mellettvonzóvá téve azokat az intézményi befektetők számára. Ennek megfelelően a stabilitási kötvények kibocsátása jelentette nagyobb kibocsátási mennyiségek és likvidebb másodlagos piacok erősítenék az euró, mint nemzetközi tartalékvaluta szerepét.

Előfeltételek A stabilitási kötvények a pénzügyi stabilitás és a gazdasági hatékonyság szempontjából jelentős előnyökkel járnának, fontos megemlíteni azonban a lehetséges hátrányokat is.

Opciók határidős ügyletekhez

A kötvények jelentette előnyök eléréséhez fontos gazdasági, jogi és technikai előfeltételeket kell teljesíteni. Az alább tárgyalt előfeltételek teljesítése a Szerződés, valamint a gazdasági és monetáris unió GMU és az EU intézményi struktúrájának módosításával járhat. Az erkölcsi kockázat korlátozása A stabilitási kötvény nem vezethet a költségvetési fegyelem romlásához az euróövezeti tagállamok körében. Az euró bevezetése óta eltelt időszak markáns jellemzője a részes tagállamok költségvetési politikájában megmutatkozó eltérő fokú piaci fegyelem.

Az euróövezeti kötvényhozamok nagyfokú, az euró első évtizedét kísérő konvergenciáját visszatekintve nem indokolta a tagállamok költségvetési teljesítménye. A óta zajló korrekció gyors, bizonyos fokig talán túlzott mértékű is. Az egyenlőtlenségtől eltekintve az utóbbi idők tapasztalatai igazolják, hogy az euróövezeten belül a piacok fegyelmezhetik a tagállami költségvetési politikákat. A stabilitási kötvények egyes formái esetében a fegyelem romlana vagy teljesen megszűnne, mert az euróövezeti tagállamok államadósságuk hitelkockázatát részben vagy egészben közösen viselnék, ami erkölcsi kockázattal jár.

A közös kibocsátásban rejlő erkölcsi kockázat forrása az, hogy a költségvetési fegyelem egyedi hiányából eredő hitelkockázatot valamennyi részes tagállam közösen viselné. Mivel a stabilitási kötvények kibocsátása gyengítheti a piaci fegyelmet, számottevő változásokra lenne szükség az euróövezeten belüli gazdasági kormányzás kereteiben. Indokolt lenne a fenntartható államháztartást biztosító további óvintézkedések alkalmazása.

Az óvintézkedéseknek nemcsak a költségvetési fegyelemre kell összpontosítaniuk, hanem a gazdasági versenyképességre is lásd a 3. Bár az új gazdasági kormányzási csomag jelentős védelmet nyújt, amelyet a Ha a stabilitási kötvényben a piaci fegyelem megkerülésének eszközét látják, akkor a tagállamok és a befektetők körében kétségessé válik az elfogadhatósága.

Miközben a kedvező időszakokban folytatott prudenciális költségvetési politika és az ettől a pályától való eltérés gyors korrekciója az alapja a felelős, stabilitásorientált szakpolitikai döntéshozatalnak, a tapasztalatok szerint a szélesebb makrogazdasági egyensúlytalanságok, többek között a versenyképesség csökkenése rendkívül hátrányosan befolyásolhatja az államháztartást.

  1. Az adósságlehetőségek rövid útmutatója - Opciók kereskedési útmutatója -

Ezért a stabilitási kötvények bevezetése révén szükségessé váló szorosabb szakpolitikai koordinációt arra is fel kell használni, hogy elkerülhetők és kiigazíthatók legyenek a káros makrogazdasági egyensúlytalanságok. A magas hitelminőség és annak biztosítása, hogy a stabilitási kötvényekből valamennyi tagállamnak előnye származzon Ahhoz, hogy a befektetők elfogadják őket, a stabilitási kötvényeknek magas hitelminőséget kell képviselniük.

A stabilitási kötvényeket úgy mi a kettős opció logika kialakítani és kibocsátani, hogy a befektetők igen biztonságos befektetésnek tekintsék őket. Ebből adódóan a stabilitási kötvények elfogadása és sikere szempontjából a lehető legjobb minősítés nagy előnyt jelentene. A rosszabb minősítés kedvezőtlenül hatna a kötvény árazására ez a kelleténél magasabb hozamban mutatkozna megvalamint a befektetők az iránti hajlandóságára, hogy a kibocsátott kötvényeket kellő mennyiségben megvásárolják.

Erre különösen akkor kerülne sor, ha a tagállami AAA minősítésű az államkötvényekre mint stratégiára vonatkozó opciók folytatódnának, és az ilyen kötvények együtt léteznének és versenyeznének a stabilitási kötvényekkel.

A magas hitelminőség szükséges emellett ahhoz, hogy a stabilitási kötvények nemzetközi viszonyítási alapot jelentsenek, továbbá a kapcsolódó határidős és opciós piacok kialakulásának és hatékony működésének megalapozásához is. Ellenkező esetben fennáll annak a kockázata, hogy a befektetők az új eszközt kételkedve fogadják, így annak hozama számottevően magasabb lesz, mint a jobb hitelképességű tagállamok jelenlegi hozamai.

A magas hitelminőség elérése fontos ahhoz is, hogy a stabilitási kötvényeket valamennyi euróövezeti tagállam elfogadja. Alapvető kérdés, hogy a kockázatok és az előnyök hogyan oszlanak meg a tagállamok között. Bizonyos formáiban a stabilitási kötvény azt jelentené, hogy a jelenleg az átlagosnál rosszabb hitelképességi besorolású tagállamok alacsonyabb finanszírozási költségeket viselnének, míg a az államkötvényekre mint stratégiára vonatkozó opciók jó hitelminősítésű tagállamokat akár nettó veszteség is érheti akkor, ha a közös kockázatviselés a pozitív likviditási hatásokhoz képest hangsúlyosabb.

Így ahhoz, hogy a stabilitási kötvényt a jelenleg AAA minősítésű tagállamok támogassák, biztosítani kell az új eszköz megfelelően magas hitelminőségét annak érdekében, hogy az érintett tagállamok adósságfinanszírozási költségei ne növekedjenek. A korábban leírtak szerint ez szintén az erkölcsi kockázat eredményes mérséklésére alapozható. A stabilitási kötvény elfogadhatóságát biztosíthatja továbbá egy olyan mechanizmus is, amelynek szerepe egyes finanszírozási előnyök újraelosztása a jobb és rosszabb minősítésű tagállamok között lásd a 2.

A stabilitási kötvények hitelminősítése elsősorban a részes tagállamok hitelminősítésétől, valamint az azt megalapozó garanciális struktúrától függ[11]. Ha a tagállamok továbbra is fajlagos minősítést kapnának, akkor egy nagy tagállam leminősítése igen nagy valószínűséggel a stabilitási kötvény ennek megfelelő internetes lehetőségek áttekintése eredményezné, amely ugyanakkor nem feltétlenül lenne hatással a többi tagállam minősítésére.

A jelen körülmények között, amikor mindössze hat euróövezeti tagállam rendelkezik AAA minősítéssel, a stabilitási kötvény ebben a garanciális struktúrában nagy valószínűséggel nem kapna AAA hitelminősítést, sőt a legrosszabb minősítésű tagállammal azonos minősítést is kaphatna, hacsak nem támogatja hitelminőség-javítás.

Annak biztosítására azonban, hogy a stabilitási kötvények minden körülmények között, még nemteljesítés esetén is törlesztésre kerüljenek, a tagállamok több hitelminőség-javítási eszközt is mérlegelhetnek.

Először is a stabilitási kötvényt előre sorolt kötvényként bocsáthatják ki. Másodszor: a stabilitási kötvények részlegesen fedezettel biztosíthatók ez lehet készpénz, arany, vállalati részvény stb. Harmadszor: bevételi pénzáramok különíthetők el a stabilitási kötvényekkel kapcsolatos adósságszolgálati költségek fedezetére.

Adósságlehetőségek

Ennek eredményeképpen a stabilitási kötvények AAA minősítést érnének el, ugyanakkor a rosszabb hitelképességű tagállamok nemzeti kötvényeinél a minősítés viszonylagos romlása valószínűsíthető. Még ebben a garanciális struktúrában sem zárható ki teljesen, hogy a stabilitási kötvények minősítését befolyásolná, ha az AAA minősítésű tagállamok pénz a plútón hogyan lehet elkészíteni körének kellene kezességet vállalnia a többi, rosszabb minősítésű tagállam igen nagy kötelezettségállományáért.

Fennáll annak a kockázata is, hogy rendkívüli helyzetben megindulhat a minősítések sorozatos lerontása: például egy nagyobb, AAA minősítésű tagállam leminősítése a stabilitási kötvény leminősítéséhez vezethet, ez viszont kedvezőtlenül hathat a többi részes tagállam hitelminősítésére.

Ezért megfelelő óvintézkedések szükségesek ahhoz, hogy a részes tagállamok körében biztosítható legyen a költségvetési fegyelem egy erős gazdasági kormányzási keret útján, valamint esetlegesen a stabilitási kötvények a tagállami kötvényekkel szembeni elsőbbsége abban az esetben, ha azok továbbra is fennmaradnak.

Egy ilyen mechanizmus révén a stabilitási kötvények kibocsátása valamennyi euróövezeti tagállam számára kölcsönösen előnyös ajánlattá válhat. A B tagállam számára a stabilitási kötvények kibocsátásából származó finanszírozási előny egy része átcsoportosítható az A tagállamhoz; például az A tagállam bázispontos diszkontja finanszírozható a B tagállam bázispontos felárából.

A tagállami kibocsátáshoz képest a finanszírozási költségek mindkét tagállam számára alacsonyabbak lennének. Magától értetődően a stabilitási kötvények kibocsátásából származó előnyök belső elosztására szolgáló mechanizmust ki kell alakítani, de az euróövezet gazdasági kormányzási keretén belül nyújtott relatív költségvetési teljesítményhez kell kötni.

A Szerződéssel való összhang A Szerződéssel való összhang alapvető fontosságú a stabilitási kötvény sikeres bevezetéséhez. A stabilitási kötvények összeegyeztethetősége a Szerződés jelenlegi keretével a kötvény konkrét formájától függ. Egyes lehetőségek esetében a Szerződés vonatkozó rendelkezéseinek módosítására lehet szükség.

A stabilitási kötvények egyetemleges kezesség melletti kibocsátása eleve olyan helyzetet eredményezne, amelyben sérülne a tagállamok megmentésére vonatkozó tilalom.

Ebben az esetben szükségessé válna a Szerződés módosítása.

Hasznoscikkek