A satoshi terjesztése

Cikk letöltése PDF-be 1. Bevezetés Az Infokommunikáció és jog  Egy új pénz kezdete A Bitcoin egy anonim, nyílt forráskódú, interneten használható virtuális pénzeszköz. A korábbi elektronikus pénzeszközökkel szemben a Bitcoin tranzakciók jóváhagyása a hálózaton elosztva, peer-to-peer technológiával történik, így nincs szükség központi szabályozó testületre, ami a pénzeszköz értékét változtathatná vagy a felhasználókat szankcionálhatná.

Crypto-currencynek olyan digitális valutákat nevezhetünk, amelyek különböző kriptográfiai eljárásokra épülve védik a fizetőeszköz biztonságát és nehezítik meg a hamisítást. WEI DAI-t a crypto-anarchia nevű utópisztikus koncepció ihlette meg, és egy utópisztikus jövő lehetséges pénzét írta le b-moneynévre hallgató protokollvázlatában [2].

A Bitcoin működése 3. A Bitcoin blokklánc A Bitcoin használatához internetkapcsolatra, virtuális pénztárcánk kezeléséhez kliensprogramra, valamint értelemszerűen ezek használatához számítógépre vagy fejlettebb mobiltelefonra van szükségünk.

A Bitcoin nem szimplán egy fizetőeszköz vagy egy digitális bejegyzés, mint ahogy azt a bankoknál megszokhattunk a számlaszámunkal kapcsolatban, maga a Bitcoin hálózat terjesztette el a blokklánc technológia jelenlegi ipari szintű felhasználását. Bár a blokklánc technológia nem volt egy teljesen új keletű dolog, de még is a Bitcoin hozta meg a technológiában a forradalmat. Már évekkel a Bitcoin feltalálása előtt kísérleteztek a kriptográfiával foglalkozó programozók azon, hogyan lehetne biztonságos kirptopénzt létrehozni. A Bitcoin-t megelőzően létezett például a Liberty Reserve és az eGold, de egyik sem tudta teljesen decentralizálni és biztonságossá tenni a működését. Mielőtt belemerülnénk abba, hogyan működik a Bitcoin bányászat, előbb meg kell értened a blokklánc alapjait, a blokkok és a tranzakciók működését.

A Bitcoin gerince a blokklánc. Ez gyakorlatilag egy adatbázis, amellyel minden felhasználó rendelkezik, és tartalmazza az összes eddig lezajlott tranzakciót. Ezáltal minden egyes felhasználó láthatja nem csak azt, hogy a rendszerben létező Bitcoin érmék adott pillanatban melyik címhez tartoznak, hanem vissza is a satoshi terjesztése követni azok összes tranzakcióját, egészen az érme generálásáig, létrejöttéig.

Az adatbázis megtekintéshez az átlag felhasználóénál magasabb programozási ismeretek szükségesek, ezért a teljes adatbázis online is elérhető, böngészhető és kereshető formában.

Egy blokk fix méretű fejlécből és változó méretű tartalmi részből áll. A fejlécbe kerülnek a blokk információi, így például az a satoshi terjesztése ellenőrzéséhez szükséges adatok.

A blokk tartalmi részébe kerül a hálózaton közzétett érvényes tranzakciók azon része, amit a blokk generálója belefoglal. A frissen közzétett tranzakciók többsége az első vagy második adandó alkalommal a következő generált blokk részévé válik, vagyis 10—20 percen belül a blokklánc része lesz, de protokoll ezt nem köti ki, így előfordul olyan, hogy órák is eltelnek a blokkba foglalásig. A blokk első tranzakciója mindig egy különleges tranzakció, amely egy meghatározott összeget jelenleg 50 BTC jutalmaz a blokk generálójának.

Mindig az a leghosszabb blokklánc az érvényes, amelyen belül minden blokk érvényes, és a lánc a genezis blokkal kezdődik. A blokkláncban minden érméhez tulajdonosának nyilvános kulcsa van hozzárendelve.

A tranzakciók gyakorlatilag üzenetek, amelyekben az érmék előző gazdája az érmékhez rendeli azok új gazdájának nyilvános kulcsát, és a tranzakció érvényesítése érdekében saját titkos kulcsával írja alá azt. Bányászás A rendszer azon szereplőit, akik számítógépeik számítási tudását az új blokkok generálására szentelik, bányászoknak nevezzük.

A bányász feladata, hogy a tranzakciókat összegyűjtse, és azokat számítási feladatok elvégzésével jóváhagyja. Ezért a munkáért cserébe a rendszerben előre kódolt mennyiségű jutalomösszeget, valamint ezen felül a tranzakciókat kezdeményezők által opcionálisan fizetett tranzakciós díjakat kapja.

Persze nem csak egy bányász van a hálózatban, így versenyhelyzet alakul ki, ahol a véletlen számok alkalmazása miatt bárki nyerhet, azonban a nagyobb számítási kapacitással rendelkező bányászok nyilván nagyobb eséllyel generálnak blokkot és kaparintják meg a jutalom Bitcoin összeget és a tranzakciós díjakat. A blokkgenerálás rendszerességének megtartása érdekében a nehézségi szintet minden blokk legenerálása után újra meghatározza a beépített algoritmus.

A cél, hogy átlagosan 10 percenként jöjjön létre egy új blokk, így ez alapján blokk létrejöttének pontosan 2 hétig kell tartania; amennyiben ennél rövidebb idő alatt történt, úgy a nehézségi szint emelkedik, ellenkező esetben csökken. Így a Moore-törvényében megfogalmazott exponenciális számítási kapacitás növekedés nincs hatással a generálás gyorsaságára. Az ilyen kriptográfiai jellegű feladatok megoldására a videokártyák grafikus processzorai a legalkalmasabbak.

A Bitcoin bányászok gyakran drága, nagy teljesítményű videokártyákba ruháznak be, és a a satoshi terjesztése grafikus kártya felhasználásával épített célszámítógépek sem ritkák. A satoshi terjesztése javaknál felmerül egy probléma, ami a fizikai formában létező eszközöknél nem.

Egy adott pénzérme vagy bankjegy csak egyvalaki tulajdonában lehet itt fizikai tulajdonlásról beszélünk. Digitális javakat a satoshi terjesztése korlátlan mennyiségben másolhatunk, így több, az eredetivel egyező másolatpéldány jöhet létre. Nyilvánvaló, hogy ha egy digitális pénzről beszélünk, akkor a satoshi terjesztése engedhető meg, hogy ugyanazt az érmét valaki több helyen is elköltse, és ezáltal egynél több személy birtokolja.

Ennek megoldására a Bitcoin rendszerben a résztvevők csak azt a tranzakciót fogadják el érvényesként egy adott érme elköltésére, amelyik időben előbb következett be.

Kriptográfia A kriptográfia rejtjelzéssel, titkosírásokkal és kódolással foglalkozó tudományág. A Bitcoin protokoll esetében egy sor kriptográfiai művelet biztosítja a rendszer biztonságos működését.

1. Miért fogadtam a bitcoinra a mánia csúcsán? | alapblog
2. Delistázza a Bitcoin SV-t a Binance | Kripto Akadémia
3. A portfólió opcióinak száma

A felhasznált módszerek közt szerepel nyilvános kulcsú rejtjelezés és hash eljárások használata. A nyilvános kulcsú rejtjelezésben a felhasználóknak matematikailag összefüggő titkos és nyilvános kulcspárjaik vannak. A nyilvános kulcsból nem fejthető vissza a titkos kulcs, így az nyilvánosan terjeszthető.

Egy adott nyilvános kulccsal kódolt üzenetet csak a hozzá tartozó titkos kulccsal lehet visszafejteni. A hash eljárások tetszőleges hosszúságú adatot egy előre megadott hosszúságúra képeznek le. A bemeneti adat legapróbb változásának is jelentős változást kell okoznia a hasheredményében, így megfelelő alkalmazás esetén ez kiváló a satoshi terjesztése adatok egyezőségének vizsgálatára. Most tehát röviden lássuk, hogy hogyan működik a Bitcoin kriptográfiai szempontból: Amikor egy érmét átutalnak egy új gazdához, az eddigi tulajdonos létrehoz egy üzenetet — a tranzakciót —, melyben az új tulajdonos nyilvános kulcsát hozzárendeli az utalni kívánt összeghez, és ezt az üzenetet saját titkos kulcsával írja alá.

A Bitcoin-cím a nyilvános kulcs hash-e, míg a titkos kulcsot mindenki a saját számítógépén tárolja virtuális pénztárcájában, a kliensprogram által létrehozott wallet. A felhasználó tehát gyakorlatilag nem a Bitcoin érméket birtokolja, csak az azok felhasználásához szükséges titkos kulcsokat. A Bitcoin címek előállítása több hash művelet egymásba ágyazásából áll.

Az így kapott karaktersorból egy base58 típuskonverzió során többek közt kiszűrik a szóközöket és a könnyen összetéveszthető 0OIl karaktereket.

Ezzel előáll az átlag 33 karakterből álló, 1-essel kezdődő Bitcoin cím.

Miért fogadtam a bitcoinra a mánia csúcsán?

A blokkgenerálás során az SHA hash algoritmust használják. A bányász begyűjti a tranzakció üzeneteket és azokat egy blokkba foglalja. Ahhoz, hogy a blokk érvényes legyen, meg kell találnia a megoldást egy nehéz számítási feladatra: addig kell véletlen biteket hozzáadnia a generálni kívánt blokkhoz és ebből inverz SHA hash műveleteket végeznie, amíg nem talál egy olyan megoldást, ami megfelel a hálózat résztvevői által előre meghatározott nehézségi szintnek. Egyéb felhasználási módok A nyílt programkód lehetőséget ad arra, hogy a Bitcoin blokkláncának elvén alapuló, annak részletein változtató alternatív projektek pl.

• Tüzes Marcell: Bitcoin – A pénz új formája - /4. (), o. | INFOKOMMUNKIÁCIÓ ÉS JOG
• Он бросил крохотную чешуйку наземь: -- Вот теперь роботам-уборщикам будет над чем потрудиться.
• Pénzt keresni egy iphone on az interneten
• Opciós stratégia 60
• Мы задумали известный тебе город и сочинили ложное прошлое, чтобы скрыть нашу трусость.
• Bitcoin bányászat – útmutató a legnagyobb kriptovaluta (BTC) bányászatához - tatabanya-info.hu
• Bináris opciók taktikája videó

Ezek egy jelentős része nem valós használatra, hanem inkább különböző teóriák tesztelésére és demonstrálására íródik. Az elvi lehetősége azonban adott annak, hogy a felhasználók tömegével pártoljanak át ezek valamelyikéhez, így nemcsak a Bitcoin felhasználók számát csökkentve, hanem konkurenciát is teremtve annak. Említésre méltó a Namecoin, ami egy ígéretes blokklánc alapú technológia, amelyben szabadon választott értékek fűzhetők az egyes érmékhez.

A Namecoin így például elláthat DNS [11]  feladatokat, megfelelően konfigurált webböngészővel már használhatóak az ezen alapuló. Ugyancsak alkalmazható például a nehezen megjegyezhető Bitcoin címek könnyen felidézhető formára hozásában. Számos alternatív projekt teljesen megtartja a Bitcoin működésének logikáját, így például a Litecoin ami mindössze a blokkgenerálás gyakoriságában tér el elődjétől, így ebben a láncban 2.

A rendszer tulajdonságai 4. Anonimitás A Bitcoin legtöbbször hangoztatott tulajdonsága az anonimitás.

Tüzes Marcell: Bitcoin – A pénz új formája – 2012/4. (51.), 155-159. o.

De vajon mit takar ez az anonimitás? Mitől lesz anonim egy pénzeszköz? A jelenleg használt, érme és papír alapú készpénzek igen magas anonimitási faktorral rendelkeznek, vagyis nehéz őket egyértelműen egy személyhez kötni.

A papírpénzek egyedi azonosítókkal rendelkeznek, amelyek alapján részlegesen követhető egy adott papírpénz útja.

HOLD is a private partnership, independent from any financial institution. Alapok Online Online alapforgalmazási felület, ahol a szerződéskötéstől a megbízások megadásáig minden folyamat online elvégezhető otthonról, anélkül, hogy személyesen meg kellene jelennie. Miért fogadtam a bitcoinra a mánia csúcsán? Friday, September 20th, Szabó Dávid Fizikus 2.

A skála másik végén állnak a banki tranzakciók, ahol a számla tulajdonosa a bank számára ismert és jól beazonosítható, és egy hatósági eljárás esetén a személyazonosságra vonatkozó információkat a bank a hatóságok rendelkezésére bocsátja. Senki nem szeretné, hogy egy harmadik személy a tranzakcióit fel tudja térképezni.

What is a Satoshi?! Bitcoin and NEO

Ez nyilván kiemelkedően fontos azok számára, akik valamilyen illegális tevékenységet végeznek, de a jogkövető magatartást tanúsító átlagember se örül, ha valaki túlságosan belelát, honnan szerzi vagy mire költi a pénzét.

A Bitcoin pont az előbbiek miatt lett kiemelten népszerű a Nagy Testvér mindent látó szemei elől menekülni vágyó anarchisták, a drogkereskedők, az adócsalók, valamint egyéb megkérdőjelezhető legalitású tevékenységeket folytatók körében. A Wikileaks nevű, leginkább titkosított kormányinformációk kiszivárogtatására specializálódott, adományokból működő weblap decemberében szembesült a legjobb lehetőségek tetejére a problémával, hogy a VISA, a MasterCard, a PayPal, a Western Union és a Bank of America pénzügyi szolgáltatók befagyasztották számláit, így próbálva ellehetetleníteni a működését.

A Wikileaks  júniusától Bitcointámogatást is elfogad, ezzel próbálva helyettesíteni a letiltott támogatási csatornák egy részét.

Egy másik, nagy visszhangot keltő téma a Bitcoinnal és annak anonimitásával kapcsolatban a Silk Road ügye. A Silk Road névre hallgató online felületet az illegális drogok Amazon. A Silk Road egyetlen elfogadott fizetőeszköze a Bitcoin, amiért illegális tudatmódosító szerek tucatjai közül válogathatnak az érdeklődők.

Bármelyik kliensprogrammal, egyetlen gombnyomással generálhatunk magunknak új Bitcoin címet, ehhez nincs szükségünk semmilyen személyes adat megadására, és ez nem tartalmaz olyan információt, amivel az adott címet generáló számítógép vagy mobil eszköz beazonosítható lenne. Attól kezdve, hogy ezt a címet először tranzakcióban használjuk, a blokklánc részévé válik.

Évek óta mennek a találgatások, de tavaly év végén két újság, a Wired és a Gizmodo is arra a következtetésre jutott, hogy egy ausztrál techvállalkozó, Craig Wright lehet az álnév mögött.

Mivel a blokklánc publikus, így bárki láthatja, hogy az adott címen mikor, milyen értékű tranzakciók mentek végbe és ezek honnan vagy hová érkeztek. Tehát a pénz áramlása mindenki előtt nyilvános, az befektetés megtérülése monero nem, hogy az adott számla kié. Pontosan az anonimitás miatt kell a lopást is feltételesen kezelni, mivel nem kizárható, hogy a tolvaj és a károsult ugyanaz a személy.

Az ismert címek birtokában a tranzakciókat vizsgálták különböző hálózatelemzői technikákkal, és megállapították, hogy a Bitcoin rendszer szereplőinek jelentős része beazonosítható, továbbá nagy eséllyel megállapítható különböző Bitcoin címekről, ha ugyanahhoz a személyhez tartoznak.

Ezek lényege, hogy a különböző felhasználóktól érkező tranzakciókat más felhasználók hasonló célú pénzéből elégíti ki, így összekuszálva és nehezebben követhetővé téve a tranzakciók útját. Biztonság Joggal merül fel a kérdés, hogy mennyire biztonságos a Bitcoin technikai oldalról.

A Bitcoin rendszernek sosem készült átfogó dokumentációja, ehhez legközelebb a bitcoin.

Index - Tech - Felfedhette magát a bitcoin alapítója

A rendszernek nincs hivatalos szabványa, mindig az tekinthető a jelenleg érvényes protokollnak, amit a legújabb hivatalos kliens használ. A programkód nyílt forráskódú, így a kis létszámú négy-hat tagú fejlesztőcsapat munkáját bárki segítheti javítások készítésével, amelyek a fejlesztőcsapat tagjainak jóváhagyása után kerülnek be a kliensbe. A fejlesztőcsapat folyamatosan dolgozik a programhibák javításán és a felfedezett támadási felületek befoltozásán, ennek köszönhetően gyakorlatilag egyetlen igazán komoly incidens történt, amelynek okát és következményeit néhány órán belül sikerült orvosolni.

ESZTERI cikkében az olvasható, hogy a lopás megakadályozása érdekében érdemes biztonsági másolatot készíteni a wallet. Lopás esetén azonban a tolvaj nyilván átutalja érméinket egy másik címre, így hiába van biztonsági másolatunk, csak üres tárcánk képe fogad. Lopás elkerülése érdekében tehát tanácsosabb a tűzfalat pontosabban konfigurálni és a wallet. A rendszer biztonságos működését akadályozni szándékozó támadó egyik módszere lehet, hogy a bányászás folyamatát megakasztja és azt befolyásolja.

Ehhez azonban a bányászásba a satoshi terjesztése számítási tudás több mint felével kell rendelkeznie, ami ismervén, hogy a bányászok által a blokkgenerálásba fektetett számítási tudás túlszárnyalja a legnagyobb szuperszámítógépek számítási kapacitását, elég valószínűtlennek tűnik.

Delistázza a Bitcoin SV-t a Binance

Hardver-terhelés A kliensprogram futás közben letölti a blokklánc hiányzó elemeit, és azokat a hash összegek újraszámolásával ellenőrzi. A teljes lánc augusztusában több, mint  blokkal 2 gigabyte méret fölött jár. Ennek letöltése, valamint a hash ellenőrzése a program első indításakor akár 8—10 órát is igénybe vehet egy középkategóriás személyi számítógépen.

Saját tapasztalataim szerint a hash-számolás számításigényes volta és a folyamatos lemezhasználat miatt a satoshi terjesztése idő alatt a számítógépen minden más program érezhetően lelassult vagy teljesen használhatatlan volt. Ameddig a program nem rendelkezik a teljes blokklánccal, addig pénztárcánk aktuális egyenlegét sem láthatjuk, hiszen csak a teljes blokklánc ismeretében jelenthetjük ki, hogy tudjuk, melyik érme melyik címhez tartozik, ami igaz a sajátunkra is.

A számításigény és a blokklánc mérete elrettentő hatással lehet a potenciális új felhasználókra, a régebbi hardverrel rendelkezőket diszkriminálja, és a korlátozott erőforrásokkal bíró eszközökkel — pl. Ennek megoldására a nagyon közeli jövőben szükség lesz arra, hogy a protokollba beépítsék a választás lehetőségét, a satoshi terjesztése hogy a felhasználó dönthesse el, hogy rendelkezni akar-e a teljes blokklánccal, vagy a kisebb biztonságot nyújtó és a többi résztvevővel szemben nagyobb bizalmat igénylő, ám minimális erőforrásigénnyel rendelkező kliens-szerver jellegű architektúra mellett dönt, amelyben a blokkláncnak csak egy kis szeletét kell letölteni.

Ilyen, blokklánc nélküli kliensek léteznek már, mint például a MultiBit kliens, de ezek — többek közt kevésbé biztonságos voltuk miatt — nem terjedtek el széles körben. Alternatív megoldásként lehetőség van rá, hogy valamelyik online Bitcoin szolgáltatónál pl.