Foglalkoztatási otthoni munka.
A táv- és otthoni munka elterjedése Feltöltötte: Vincze Márton A járványhelyzet a munkaerőpiacon is éreztette hatását. A téma mélyebb megértéséhez érdemes megvizsgálni a táv- és otthoni munka kialakulását, illetve elterjedését.
A második világháborút követően a nyugati világban foglalkoztatási otthoni munka a fogyasztói társdalalom, a tömeggyártást felváltotta a rugalmas specializáció, megerősödött a szolgáltató és a pénzügyi szektor.
Lassan megszűnt a munkavállalók számára a munkahelyek által nyújtott védettség, a gyakran élethosszig tartó munkaviszonyokat is felváltották különféle atipikus foglalkoztatási formák. Atipikus foglalkoztatási forma például a rugalmas munkarend, a nyugdíjas és alkalmi munkavállalás, a részmunkaidős foglalkoztatás, a bedolgozás, az önfoglalkoztatás, valamint a távmunka.
A távmunka mai formájának kialakulásához azonban szükség volt az infokommunikációs technológia robbanásszerű fejlődésére is. Egyes gazdaságokban a táv- és otthoni munka már a es évek elején meghatározó munkaformaként volt jelen és a technológiai lehetőségek kiszélesedésével is egyre inkább teret nyer.
A járványt megelőzően az élesedő gazdasági verseny és az emberi erőforrások hatékonyabb kiaknázásának igénye megerősödött. A táv- és otthoni munka elterjedését világszerte kormányzati intézkedések is segítették, a korszerű munkavégzési módszerek, a vonzóbb munkakörülmények megteremtése érdekében. Hazánkban a KSH adatai alapján Magyarországon a távmunkában foglalkoztatottak aránya egészen márciusáig tartósan 3 százalék alatt volt.
A szeptemberi, októberi adatok már ismét erősödő járványhelyzetben, de lényegi korlátozások nélküli állapotot mutatnak. Miközben a járványhelyzetet a munkaerőpiac is átmeneti állapotnak tekintette, a rendszeresen távmunkát végzők aránya is emelkedett.