Munkalehetőségi stratégiák
A szövetkezetesítés első hulláma idején elsőként ban Derecskén, Sárándon és Tépén jöttek létre nincstelen szegényparasztokból verbuválódó szövetkezetek, Hajdúbagoson és Konyáron ezzel szemben nem munkalehetőségi stratégiák nagyüzemek, itt ugyanis csekély volt a kisajátítható földterületek aránya. A szövetkezetegyesítések folytán a nyolcvanas évek végére az öt településen öt mezőgazdasági nagyüzem működött a derecskei Petőfi és Vörös Csillag Mgtsz, az egyesített hajdúbagosi és sárándi Szabadság, a konyári Lenin, valamint a tépei Aranykalász Mgtszmegközelítőleg főnek biztosítva munkaalkalmat.
A szövetkezetekben a szántóföldi növénytermesztés jelentette a fő profilt, az állattenyésztés tekintetében csak a derecskei Vörös Csillag Mgtsz emelkedett ki holstein-fríz szarvasmarha-állományával és több ezer darabos sertéstelepével, valamint a szintén Derecskén működő, hízómarhatartásra szakosodó Petőfi Mgtsz. A két nagyüzem mellett a háztáji gazdaságok is jelentékeny szerepet játszottak az állattenyésztésben.
A mikrotérség települései közül Derecskén, Konyáron és Tépén a kisüzemek szarvasmarha- és sertéstartásban való részvétele volt kiemelkedő, a hajdúbagosi és a sárándi kistermelők ezzel szemben a debreceni piacokat ellátó zöldségtermesztésben jeleskedtek.
A térség központjának tekinthető Derecskén a nyolcvanas évek közepétől jelentős gazdasági szerepre tettek szert a döntően háziipari tevékenységgel pl.
E csoport jellemzően olyan egyedi vagy kis sorozatú termékeket állított elő, amelyek nem voltak elég tömegesek ahhoz, hogy üzemszerűen lehessen őket legyártani. A derecskei kisiparosok nagyszámú jelenlétéhez emellett hozzájárult a nagyipar hiánya, a potenciális fogyasztók relatíve magas száma, valamint az a körülmény, hogy rendelkezésre állt egy, a közeli városok ellátására szakosodott, ha úgy tetszik, árutermeléshez szokott, a hiánygazdaság keretei között is jól működtethető piaci-félpiaci kapcsolatrendszerrel rendelkező réteg.
10 JÓL FIZETŐ munka, amit otthonról is végezhetsz
A jellemzően családi munkaerőre építő kisiparosokat a több lábon állás jellemezte: a háztartás számára valamelyik családtag állami szektorban betöltött állása biztosított rendszeres jövedelmet, emellett a kisiparosi tevékenységet folytató családok számára a mezőgazdasági kistermelés is jelentős mellékjövedelmet a kisiparosi munkalehetőségi stratégiák szükséges forgótőkét biztosított.
A cipőipari részleget önállósító két kft.
A konyáriak ugyanakkor a helyi munkalehetőségek szűkössége ellenére nem szívesen vállalnak munkát a cipőüzemekben, inkább ingáznak, munkalehetőségi stratégiák hogy a településen alacsony presztízzsel bíró cipőipari tevékenységet folytassák.